A 20. század első felének nagyhatású mozgalma a művészet-ipar, művészet-technika közti szakadékot kívánta áthidalni. Művészeti alkotásokat hoztak létre az ipari tömegtermelés segítségével, ami újrafogalmazta a bútorokkal és kiegészítőkkel szemben azidáig támasztott követelményeket.
Stílusjegyei: fehér, légies árnyalatok, visszafogott színvilág, sok fém, csillogó krómozás, óriási üvegfelületek, bőr, tégla, fa, parafa. Egyszerű vonalvezetésű, lapostetős épületek, díszítés nélküli bútorok, sík felületek jellemzik. Kifinomult stílus, melynek célja: a forma a funkcióból alakuljon ki. Hatalmas terek helyett jobban kihasználható praktikus helyiségeket hoz létre. A Bauhaus stílus messziről felismerhető: nagy üvegfelületek, hatalmas terasz, aszimmetrikus épület, lapos tető.
Az egyszerű vonalvezetésű, geometrikus fémbútorok puritánságát a fekete, piros, fehér bőrből készült kárpit ellensúlyozza. Ez a stílus az építészet és a formatervezés alapjait változtatta meg. Alapelvvé tette a racionalizmust és a funkcionalizmust, illetve új formai alapokra helyezte az ipar-, képző- és építőművészeti alkotást. A stílus a funkció és forma letisztult kapcsolatára épít: a hangsúly az anyagok ismeretén és az azokban rejlő lehetőségeken van. Ma is nagyon közkedvelt lakberendezési stílus, ez az irányzat szolgáltatta az alapot a minimál, a modern, majd később a high-tech stílushoz. Irodában, dolgozószobában remekül megállja a helyét.
A stílus meghatározó alakjai Gropius és Breuer Marcell. Ikonikus bútorjai a fémvázzal készült bőrkanapék és székek, például Mies Van Der Rohe Barcelona széke.
